Obsidian Shell Obsidian Shell - Álomszép

Álomszép
Gyönyörû álomkép,
Fogadd be végre
Árva lelkem

Álnok kép
Könnycseppként száll most szét
Vigasztalódnék
Merre tehetem?

Nyisd hát ki az álmok kapuját
Várok rá, szabadíts fel
Itt még ég egy fakó gyertyaláng
S nézem égett szemekkel

Nézz rám
Így már nem kellek én tán?
Így már nem ég az õrláng
Mely a szemedben lobbant fel
Nézz rám
Többé nem kellesz, viszlát
Többé nem értem mit vársz
Eddig tartott, ne ébressz fel

Álomszép
Álmokat törtél szét
Sose gondoltam
Hogy így lesz vége

Mennydörgés
Villámként vágott szét
Pedig azt vártam
Minden jobb lesz

Bezártad az álmok kapuját
S kulcsát porrá törted
Eltûntél s csak üresség maradt
Álmodtam, de jött a reggel

Hogyha baj van hát szólj
De egyszer nem elég
Minden gondolatod

Kitalálnom nehéz

Talán magamnál se voltam
Talán csak elfeledtem
Elhiszem, fájt, csak
Nem mutattad sok jelét

Minden dühkitörés
Csak egy apró jel
Ha csak kínokat látsz
Mikor elismerés kell

Nézz rám
Így már nem kellek én tán?
Így már nem ég az õrláng
Mely a szemedben lobbant fel
Nézz rám
Többé nem kellesz, viszlát
Többé nem értem mit vársz
Eddig tartott, ne ébressz fel